...fonalat vett az én kedves kolleganőm, hogy téli szettet kössek neki belőle.
Én szóltam, hogy legalább egy kis gyapjú legyen benne,de nem, neki ez kellett, mert olyan szép színei vannak.
Hát igen, az van neki:(
El is készült már a sapka szövetmintával, ami tulajdonképpen 2 szemes csavarásokból áll 4 soronként felváltva jobbra illetve balra. Melegnek meleg lett, de nem jó érzés viselni.
Mondtam is Andinak, hogy olyan, mintha nylonzacskót húzna a fejére, de az biztos, hogy látszani fog a sípályán!
Mindenesetre Neki nagyon tetszett, s hát nekem a legfontosabb az elégedett megrendelő:)
Készül a kesztyű is, ami szintén nem egyszerű eset. Ugyanis olyan kell, hogy vezetni is tudjon benne, de egyujjassal az nem kényelmes. De a fonal 5 ujjashoz túl vastag, ezért azt találtam ki, hogy egyujjas lesz, de a végét fel lehet hajtani, így kiszabadulnak az ujjai a vezetéshez. Ez van most folyamatban.
A maradékból lesz a sál, ami egyszerű bordás kötéssel lesz kötve és rojtos lesz az alja.
Képeket mutatok, ha készen lesz.
Kötés közben ismét rájöttem, hogy nem szeretem a tiszta műszál fonalat. Nyikorog a tűn, rugalmatlan.
Ellenben szatyornak kiváló lenne, lehet, később csinálok is egyet.
De előbb az élvezet kedvéért és a leki üdvömért muszáj leszek kötni egy kis rózsaszínt...ebből:
Pamut-len-viszkóz keverék, kislány kabátka lesz belőle:)
Gyorsan átrágom magam a nájlonon, hogy minél előbb magamévá tehessem ezt a gyönyörűséget:)
