A mai napon kivettem ezévi jól megérdemelt szabadságomat és Kicsiapával leköltözünk Szántódra egy hétre.
Viszem a kötéseimet: tűn van Ercsu ananász színű Toscanája, tűn lesz: Frozen lives fehér Barka-Marcipánból, karamell-cirmos Spring Trellis, s ha belefér egy csokoládé-Percy (immár minta szerint:))
Terveim szerint látogatást teszünk majd Tolnán Rikkeréknél és Jolimamánál Tamásiban - már rég elígérkeztem.
Valamint bemutatót fogok tartani a korzón a már elkészült munkáimból és csak lazítom, lazítom az "agyizmaimat".
Viszlát, majd jövök!
2010. augusztus 13., péntek
2010. augusztus 10., kedd
Tamási tali
Szombaton kézimunkás topiktalira voltam hivatalos.
Hosszas szervezés előzte meg a lejutásomat, végülis a véletlen úgy hozta, hogy Kicsiapa is velem jött, így autózva tehettem meg az utat.
Dél-kukutyin érintésével sikerült odatalálnunk, hála Gizikének, a GPS-ünknek, aki tudatlan és nem ismer egy csomó új utat, szegénynek frissíteni kell az agyát.
Szóval, mikor odaértünk, már egyben volt a társaság, sok finomsággal megrakott terülj-asztalkám, sok szép kötés, horgolás, fonalak vártak, no és Julám, aki szinte az ajtóban "letámadott" a meglepi-ajándékával:)))
Alig tértem magamhoz, annyi impulzus ért hirtelen, hogy azt sem tudtam,hova kapjam a fejem!
Szegény Uram nem érezte jól magát, a tripla bypass után még érzékenyebb a párás levegőre, ezért hamar visszavonult, de azért készített néhány fotót - amiket innen tölthettek le - majd hagyott engem játszani.
Nekem nem állt módomban fényképezni, annyira el voltam foglalva. Szerencsére tették ezt helyettem mások:)
Íme néhány bizonyítéka annak, hogy ott jártam:
Az alsó képen más tollával ékeskedem, ez Gonoszka gyönyörű Kirije:)
Nagyon jól éreztem magam köztetek! Ilyenkor mindíg megnyugszom, hogy nem én vagyok egyedül fanatikus kézimunkázó.
Feltöltődve, boldogan. élményekkel gazdagon távoztam és folytattuk utunkat Kicsiapával, aki meglepi-kirándulásra vitt engem , de erről majd később...
Hosszas szervezés előzte meg a lejutásomat, végülis a véletlen úgy hozta, hogy Kicsiapa is velem jött, így autózva tehettem meg az utat.
Dél-kukutyin érintésével sikerült odatalálnunk, hála Gizikének, a GPS-ünknek, aki tudatlan és nem ismer egy csomó új utat, szegénynek frissíteni kell az agyát.
Szóval, mikor odaértünk, már egyben volt a társaság, sok finomsággal megrakott terülj-asztalkám, sok szép kötés, horgolás, fonalak vártak, no és Julám, aki szinte az ajtóban "letámadott" a meglepi-ajándékával:)))
Alig tértem magamhoz, annyi impulzus ért hirtelen, hogy azt sem tudtam,hova kapjam a fejem!
Szegény Uram nem érezte jól magát, a tripla bypass után még érzékenyebb a párás levegőre, ezért hamar visszavonult, de azért készített néhány fotót - amiket innen tölthettek le - majd hagyott engem játszani.
Nekem nem állt módomban fényképezni, annyira el voltam foglalva. Szerencsére tették ezt helyettem mások:)
Íme néhány bizonyítéka annak, hogy ott jártam:
Az alsó képen más tollával ékeskedem, ez Gonoszka gyönyörű Kirije:)
Nagyon jól éreztem magam köztetek! Ilyenkor mindíg megnyugszom, hogy nem én vagyok egyedül fanatikus kézimunkázó.
Feltöltődve, boldogan. élményekkel gazdagon távoztam és folytattuk utunkat Kicsiapával, aki meglepi-kirándulásra vitt engem , de erről majd később...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



